Úgy is lett, ahogy gondoltam. Keresett. Értelmetlen mondat sms-ben, amire nem reagálok, hisz "cimboráknak" a hülyeségeire nem szokás. Aztán másnap telefon, hogy aludjak vele kint a régi helyünkön, iszogatunk. Persze, gondolhatja az ember, ez dilis ha megy vele, de mentem. Természetesen bepróbálkozott, elutasítottam, aztán addig próbálkozott hogy nem bírtam ellenállni. Ilyen az ember. Esendő...főleg ha mély érzései vannak. Másnap reggel hazahozott. Se egy puszi, se egy érintés, se semmi.... Aztán felhívott, hogy haragszom-e... de érezte a hangomon hogy inkább csak megbántódtam, mert kihasználta az érzéseimet. De ha ilyen hülye vagyok, miért ne tenné? "Majd beszélünk ....gondolom"-mondta. "Gondolom."-válaszoltam. De nem keresem, ha keres majd beszélünk, de... ez a szeret, meg tetszem neki nagyon, én lehettem volna élete párja szöveg, de mégsem kellek, hát nem nagyon megy.... Majd elmúlik...és jön egy másik életem párja...
Életem párja 2.
2008.07.23. 15:37 | AtroBeDa | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://nadragulya.blog.hu/api/trackback/id/tr37581907
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
