Nézzük csak az elmúlt napok eseményeit összefoglalva. Eldobott, mint egy letépett virágot, kihasznált, aztán hívogatott hogy nem akar bántani, meg sokat gondolkodik, nem akar fájadalmat okozni és nagyon jól érzi magát velem, tudom-e? Mondtam hogy nem...
Szóval, ki vagyok én? Fiatal, nem túl csúnya, közepes magasságú, kedves, barátságos, érzelgős teremtmény :D
Ki ő? Egy ,mélynövésű, beszédhibás, időnként vaddisznóstílusú, arrogáns, öntelt, önző lény, aki überszentimentálisat játszik néha.... Hát illünk mi egymáshoz?.. Nem kérdés. NEM!
Akkor nem hagyhatom hogy elvárja hogy eltűrjem ezt az egészet. Hogy ugorjak ha hív. Már odáig jutottam hogy elhatároztam nem találkozom vele. Ha hív felveszem, de majd ha találkozni akar, azt mondom, "nem hiszem hogy jó ötlet lenne". Végülis egyre jobban ábrándulok ki belőle, ahogy így kínoz és bánt. Ha nem látom, talán hamarabbb vége lesz. Lesz hozzá erőm!
