2 napja este, az utcán szakított velem. Nem tudom mit mondjak, mert előtte azt bizonygatta egy fél órával a telefonban hogy látom, amint felébred azonnal én jutok eszébe. Aztán kipattant a kocsiból a ház előtt és közölte neki ez nem megy :D Hát , azt hiszem nem én vagyok a nemnormális. Hogy soha nem volt igazán szerelmes belém, de gyönyörű, vonzó nő vagyok, akihez nagyon vonzódik és akivel jó lenni és nem akar elveszíteni. Nooormááális??? A vicces hogy nem éreztem csalódást. Felszabadultam, egy teherrel kevesebb. Már elviselhetetlen volt. Persze utólag megtudtam másoktól hogy végig hazudott mindenben és a volt nőjébe szerelmes még mindig, aki házas és akivel ugyanaznap fejezték be mint velem. Én meg úgy tudtam az már réges régen történt és befejeződött, említésre sem méltó. Na ennyit erről. Ja, és a sors fintora hogy szakításunk előtti napon megismertem valakit :D egy nagyon helyes, sportoló fiút, akivel ma egy órát sétálgattam. Persze ő meg külföldre megy, szóval indulásnak is reménytelen, de könnyebb így :) Vannak még csodák! :D
Beteljesül a sors
2008.08.30. 23:02 | AtroBeDa | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://nadragulya.blog.hu/api/trackback/id/tr37641734
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
