Pénteken, -ahogy már jóval előre elterveztük -egy barátommal elindultunk Székesfehérvárra . Gárdonyban megálltunk , kihasználva a jóidőt és talán az év utolsó kellemesen meleg napját megmártóztunk a Velencei-tóban.
Jó volt. Látni a hattyúkat és más emberek boldogságát. Kicsit illuzórikus vagyok, de muszáj volt lefényképeznem egy párocskát ahogy üldögéltek a parton egymást átölelve, hattyút etetve.
Aztán továbbálltunk. Székesfehérvár. Zenei napok. :-) Az odavezető utat ugyan nem ismertük, mégis elsőre odataláltunk. Barátom találkozott ott egy lánnyal, nem akartam őket zavarni, gondoltam elvegyülök a tömegben. Mert ember az volt, szép számmal. Meglepetten tapasztaltam mennyire közvetlenek és barátságosak az emberek. Kezdetnek 4 helyi fiúval ismerkedtem meg Lord koncert közben, táncoltunk és hoztak nekem is sört. Jó érzés volt , hogy hátsó szándék nélkül pillanatok alatt befogadtak egy társaságba. Aztán ők másik szinpadhoz mentek, én pedig maradtam. Nemsokára megjelent kis társaságunk 3. tagja, akit ezidáig én még sosem láttam. Mit is mondhatnék? Helyes, magas srác, barátágos, meleg tekintettel. A Helloween koncertet már vele és egy barátjával tomboltam végig. Aztán ő hirtelen elkezdett csókolózni egy lánnyal, hát odébbálltam. Sétáltam egyet, leültem egy fa tövébe és eszembe jutott hogy pont 2 hete hagyott el a párom. Üldögéltem, megittam a maradék sörömet, miközben pár könnycsepp hullott a szememből. Mindez nagyon röid ideig tartott, leültem a kőre, ahová odaült mellém 2 fiú hogy ne legyek szomorú. Velük is beszélgettem, aztán gondoltam körülnézek. Ahogy sétálgattam, megakadt a szemem egy srácon. Fura volt látni, mintha önmagam láttam volna. Egy fa tövében ült, egy korsó sörrel a kezében. Nagyon szomorúnak látszott, bánatos volt. Akkor már megjelent a barátom a leányzóval és előkerült a csókos is. Mondtam nekik nemsokára jövök, csak most elkell mennem. Letettem a cuccaimat és odaszaladtam a fiúhoz. Vállára tettem a kezem és kérdeztem nagyon szomorú-e. Mondta , hogy igen mert pont 2 hete elhagyta a barátnője. Leültem mellé. Mondtam neki, hogy engem is aznap hagytak el, ne bánkódjon. Erre megkínált sörrel.n Aztán javasoltam, ne bánkódjon inkább mulassunk, táncoljon egyet velem a fűben, jobb lesz. Megmutattam a country lépéseket és utána táncoltunk vagy 2 órán át. :) Nagyon jó volt, láttam hogy felvidult és nekem is jól esett, felszabadultam, hogy kötöttség nélkül egy sorstársammal mulathattam. Utána elköszöntünk, elkérte a telefonszámom hogy ápoljuk ezt az újonnan alakult barátságot, mert ő nagyon régóta nem érezte ilyen jól magát és be kell vallanom, én sem.
Aztán visszamentem a barátaimhoz, kiderült hogy a csókos lejáratta magát a hölgyeménnyel, hirtelen felindulás volt. Mondta megmutatja sátrat, pakoljunk be. Elmentünk hát ketten. Megakart csókolni, de nálam ez nem így megy, nem hagytam és hát különben is... de azért vonzódtam hozzá. Még egyszer próbálkozott, aztán belátta ez most nem alkalmas.
Végül mind a 4-en bevonultunk a sátorba. Fiú(barátom), lány(újdonsült barátnője), én, csókos egymás melletti elhelyezés volt. Pont mellé feküdjek, ajjaj.. A hálózsákot megosztottuk, aztán egyre közelebb csúsztunk, mefogtuk egymás kezét, de olyan finoman, óvatosan, simogatva. Aztán átöleltük egymást, aztán összeért a homlokunk, aztán az orrunk, aztán megcsókoltuk egymást... Más nem történt, de ezek az ölelések, lopott csókok feltöltöttek. Nem volt ilyen ölelésben részem, már nagyon régen. A múltkori csalódásom okozója, sosem ölelt így át. Nem éreztem annyira közelinek mint ezt a fiút. Talán mert nem szeretett engem soha... Most, valahogy azt kívnántam bárcsak ne lenne reggel, mert olyan jó így. De mégis reggel lett. Barátom párja hamarabb elment , így elkisérte őt, s mi kettesben maradtunk. Szavak nélkül néztük egymást, nem találtam a szavakat, mit is kellene mondani. Nem szóltam hát. Megsimogatta az arcomat és annyit mondott, nagy hibát követett el az este, nagyon bántja a dolog. Magához húzott és megcsókolt én meg visszacsókoltam. Most először nem lopva, mert rajtunk kívűl senki nem volt ott. Félénk csók volt, mégis... különleges, némi szenvedéllyel megfűszerezve.
Aztán a barátom visszajött és onnantól nem értünk egymáshoz. Néhány lopott pillantás amit elkaptunk egymásból, néha tele fájdalommal, néha csak amolyan olyan fürkésző tekintet. Miért tele fájdalommal? Talán a köztünk lévő távolság tudata miatt, talán más miatt, magam sem tudom. Aztán mikor elköszöntünk kettesben voltunk, elkérte a telefonszámom, hogy nagyon jól érezte magát velem és mondana valamit, de nagyon zavarban van, majd leírja :-) átölelt és megcsókoltuk egymást búcsúzóul.
Sosem volt még csak hasonló estém sem. Valakit megnevettettem, felvidítottam miközben én is jól éreztem magam és közel engedtem magamhoz valakit, akit még ezelőtt sosem láttam és akivel alig beszéltem. Tényleg írt, nagyon szépet, nagyon örültem neki! Feltöltődtem, kaptam pozitív energiát, ellazultam, nagyon nagyon kellemes érzés tölt el. Remélem találkozunk még!
Tegnap történt, leírtam amit éreztem ott a helyszínen. Nem volt jó... nagyon nem...